|
Fájdalomkirálynőm
Fájdalomkirálynőm
Szemeimbe ötlik szemeidnek fénye
Szomorú-fájdalmas hóvakság a vége
Nyelvemen érzem szavaidnak ízét
A csípős fájdalom miként csillapodjék
Simogatásod is végigfutkos rajtam
Hidegrázás egy forróság-tóban
Csókod is felrémlik sóvárgó ajkamon
Hű kutyaként vár az újra alkalom
Mosolyod emléke csak pillanatokra nevettet már
Remény-óceánban úszom, távolodik a látóhatár
Várok Rád Fájdalomkirálynőm
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
