Átgondolás
Átgondolás
Minap láttam egy filmet, amely a kabulihoz hasonló érzéseket, gondolatokat hozott elő belőlem. Azóta is végigkísérik mindennapjaimat, és izzadva cipelt teherként nehezednek rám.
Tele van a világ ellentmondásokkal. Hatalmas különbség van az élet élése és megélése között. Könnyedén hagyjuk magunkat irányítani, elfogadtatott normák szerint, bólogató Jánosként végrehajtunk sok mindent, hiszen könnyebb nem átgondolni a dolgokat, és beállni a védelmezőnek vélt tömegbe. Pedig oly kevesen múlik, hogy magunkat adva, a tömeg részeként, mégis önállóan éljük életünket, és ne egységesre gyártott bábuként viselkedjünk sodródva az árral. Képesek vagyunk buta katonaként menetelni mások által meghatározott irányba, és közben elhitetik velünk, sőt gyakran el is hisszük, hogy a magunk által választott úton haladunk. Higgyünk, de ne higgyünk el mindent!
A film Luther Márton életéről, a reformáció születéséről szólt, előtérbe helyezve a Római Katolikus Egyházra akkoriban különösen jellemző, de manapság is érzékelhető ellentmondásokat. Krisztusban való hit nem jelentheti az ereklyék imádatát, az Egyház minden tevékenységének, irányadásának feltétlen elfogadását. A pápa bibliamagyarázata nem lehet egy és oszthatatlan, az írás egyénként való értelmezése nem egyenlő a hitetlenséggel. Rokonaink, barátaink lelki üdvének megváltása búcsúcédulák vásárlása által visszatetszést kelthet az emberben. Az Egyház hatalmi törekvéseinek eléréséhez használni a hit erejét nem keresztényi cselekedet. Krisztus szelíd bárányaiból terelhető és könnyedén befolyásolható birkákká változhatunk.
Tetteinkből sokszor hiányzik a megfontolt átélés, mondatainkból, szavainkból a pontos megfogalmazás, így gyakran eltévelyedünk, félreértések rabjaivá válunk. Hiszen könnyen összekeverhető vagy összemosható, mégis micsoda különbség van alázat és megalkuvás, hódolat és behódolás között. Mennyivel mást jelent erősnek vagy erőszakosnak lenni, kitartóan avagy csökönyösen viselkedni. Könnyen tűnhet egy szelíd ember gyengének. Az akarat nem egyenlő az akaratossággal, a tisztelet a talpnyalással, a szentség az álszentséggel…
Áldozzunk egy csöppet több időt a velünk, körülöttünk történő események megértésére. Ne csak egyszerűen sodródjunk a széllel, hanem szerényen, alázattal, de határozottan lovagoljuk is meg azt.
Zalaszentgrót
|