ÖNGYILKOS GYILKOS

Dr. Fekete András

Állami Egészségügyi Központ, baleseti Sebészet

ZMNE HDI doktorandusz

        A terrorizmus, mint a világot átszövő fontos veszélyforrás beköltözött a mindennapjainkba. Manapság nap mint nap hallhatóak, olvashatóak hírek terrorista cselekményekről, azok megelőzésével kapcsolatos erőfeszítésekről, megoldást kereső tevékenységekről. Vajon az elmúlt időben ezen agresszív cselekedetek száma nőtt meg jelentősen, vagy a média által hihetetlen mértékben felgyorsított, kiterjesztett információáramlás az oka a fent említetteknek? Mindkettő együttes hatásáról van szó. A növekvő számban és egyre több helyszínen elkövetett akciók alátámasztására szolgáljon néhány adat. Jelentősebb terroresemények: New York, 2001. szeptember 11., Madrid 2004. március 11. 2005-ben: London, július 7., Sharm el Sheik (Egyiptom) július 23., Bali (Indonézia) október 2., Jordánia november 10.⁽¹⁾. Néhány öngyilkos merénylet az elmúlt hónapokból: Afganisztán^(2,3), Kenya⁽⁴⁾, Algír⁽⁵⁾, Marokkó⁽⁶⁾, Pakisztán⁽⁷⁾, Irak^{(8,9,10,11,12,13)}. A terrorcselekmények számának növekedése mellett földrajzi terjeszkedésük következtében ma már az európai ember is számíthat rá, hogy saját bőrén tapasztalja meg ezen tettek következményit. Gondoljunk csak az elmúlt években történtekre Madridban vagy Londonban. Másrészt a média szerepére utalva jusson eszünkbe, miként figyelhettük nyugodt, családi környezetben, karosszékünkben hátradőlve, amint New Yorkban öngyilkos merénylők repülőgépeket irányítanak kimagasló fontosságú épületeknek, hogyan nézhettük végig a televízióban a félelemmel teli szemekben tükröződve, amint emberek a tűzhaláltól menekülve, végső elkeseredésükben kiugranak az 50. emeletről az elmúlás másik útját választva. A halál ilyen formája megrázó, meghökkentő, mégis chipszet rágcsálunk és Coca Colát szürcsölünk miközben élő, egyenes adásban nézzük azt. Ezeket átélve ezer meg ezer gondolat jut eszébe az embernek a terrorizmusról és a mai, a természetre és az őszinte, egyszerű természetességre fittyet hányó, önmagából nagy részben kifordult világunkról. Miközben ezeken elmélkedünk, ne feledjünk magunkba nézni. Egymást érik a terrorizmussal kapcsolatos értekezletek, konszenzus konferenciák, legfelsőbb szintű tárgyalások, amelyek az okokat elemezve keresik a megoldást. Miértek röpködnek a levegőben válaszra várva. Sokszor költőinek tűnnek a feltett kérdések és dodonaiak a válaszok.

Összetett jelenséggel állunk szemben, amelynek egyik fontos eleme maga az öngyilkos merénylő személye, akinek megismeréséhez két úton juthatunk el. Horizontális síkon haladva történeti időben, a folyamat törzsfejlődését tekintve alapul, figyelembe véve a történelem alakulását, a társadalmi, kulturális állapotokat, változásokat. A másik a vertikálisan megközelítés, amely az egyedfejlődés szempontjából közelít, azt a fontos tényt vizsgálva, hogy ezen személyek legtöbbje az iszlám világból kerül ki, vagy az iszlám eszméit követi. A két folyamat természetesen együttesen értékelendő, adott időben és helyen szemlélve az eseményeket.

A terrorista, aki politikai célból követi el agresszív tettét (általában a civil lakosság ellen)⁽¹⁴⁾ vagy fenyegetődzik azzal saját akaratának másokra való rákényszerítése érdekében, komoly és mély vallási ideológiától átitatva, nem manapság született a semmiből. Magában hordozza a partizánt, legyen ő gerilla vagy forradalmár, az irreguláris, titokzatos harcost, aki személyében rejtőzködik, amíg el nem jön az igazság pillanata és tettével színre lép. Az ellenséghez képest kisebb létszámú csoport tagja, amely csoportosulásnak komoly befolyása van tetteinek alakulására. A madarak is csoportban repülnek. A harcot aszimmetria jellemzi. Mégis más ez a harc, mint a partizáné, hiszen nincs konkrét felek közötti háború. Háborús értelemben békében vívja saját háborúját. Harcának alapja ideológiai ellentét, mely igen különböző lehet (Fényes Ösvény, ETA, Vörös Khmer, RAF, al-Kaida). Céljai eléréséhez minden rendelkezésre álló fegyveres lehetőséget bevet, törvényen kívül, sőt a fölött állónak érzi magát eszméiben való tántoríthatatlan hitének erejétől vezérelve. Használja, kihasználja a nyilvánosságot, amellyel nemcsak propaganda jelleggel népszerűsít, felhívva magára a figyelmet, tudatva hitvallását, felfedve szándékolt tettét (terrorcselekmények előtt készített videó felvételek a merénylőről), hanem jelentősen befolyásolja a közhangulatot, megerősíti egyik alapvető célját: félelmet, bizonytalanságot kelteni. Mindezek általánosságban jellemzőek a terroristára, legyen az tettének elkövetése után tovább rejtőzködő, inkognitóban maradó vagy öngyilkos merénylőnek nevezett személy.

A tett alkalmával önmaga pusztulását is vállaló, öngyilkos harcos nem új keletű fogalom, hiszen ott voltak példaként a második világháborúban, a japán hadseregben harcoló kamikázék. Ők egy konkrét háborús eseményben vettek részt, míg az öngyilkos merénylő háborúja ideológiai.

A horizontális síkban való megközelítést szűkítve vizsgáljuk meg az iszlámot, mint a mai jellemző terrorizmus ideológiai alapját, amely persze nem az egyetlen a világ történelmében, amely ideológiai alapon hajt végre agresszív, mások halálát, szenvedéseit okozó cselekedeteket : gondoljunk csak a keresztes hadjáratokra. Ha az öngyilkosság szemszögéből vizsgálódunk, fontos említést tenni az ún. aszaszinokról (orrgyilkos), akik a keresztes hadjáratok idején a Szentföld megvédése érdekében életüket is feláldozták a mai értelemben vett öngyilkos terroristához hasonlóan⁽¹⁵⁾.

Az emberi történelmet áttekintve kijelenthető, hogy amíg ember létezik, addig ellenségeskedés, háború és terror is létezni fog. Jó példák erre a politikai izmusok: fasizmus, nacionalizmus, stb. Viszont napjainkban a vallási terror került előtérbe : az iszlám fundamentalizmus, az iszlámizmus. Az iszlám fundamentalizmus a XX. század elején Egyiptomból indult a Muszlim Testvériség szervezetének megalakulásával, amely a világot két részre, az iszlám alapelveit betartó, az igaz hit szerint élők világára, és az összes többi, hitetlenek lakta területre osztotta, amelyek ellen szent háborút (Dzsihad) kell folytatni, minden lehetséges eszközt, a fegyvereket is bele értve, be kell vetni iszlamizálásuk érdekében⁽¹⁶⁾. Az első iszlámista állam (Iszlám Köztársaság) megteremtése Khomeini ajatollah nevéhez fűződik Iránban, aki az „ügy” érdekében megalakította az Iszlám Forradalmi Gárdát, amely Iránban és Libanonban is táborokban képezte ki tagjait. Később Libanon került előtérbe, mint az iszlám fundamentalizmus melegágya. Megalakult az egyik legismertebb terrorszervezet, a Hezbollah (Allah-pártja), és a Palesztin Felszabadítási Szervezettel (PFSZ) együttműködve Izrael állam megszüntetésére törekedett, ahol nyugati békefenntartók állomásoztak. Ebben az időben, jelesül 1983 áprilisában hajtották végre az első jelentős iszlámista öngyilkos merényletet a bejrúti repülőtér melletti amerikai katonai főhadiszállás ellen, amely közel 300 katona életét követelte⁽¹⁶⁾. A modern kori iszlamista terrorizmusról szólva mindenképp el kell utaznunk kicsit a mesés keleten fekvő Afganisztánba is. Az 1979 és 1989 között szovjetekkel folytatott harcban alapvető szerepet játszottak az iszlám eszméből táplálkozó szervezetek, amelyek alapját képezték az 1988-ban megalakult al-Kaidának. Ezen szervezet is a dzsihád világméretű elterjesztését tűzte ki célul. Ma mintegy 60 országban működnek csoportjai⁽¹⁶⁾, legtöbbjüket pakisztáni kiképző táborokban készítik fel a harcra. Akkoriban ezen terrorista kiképző táborokat anyagilag és fegyverrel jelentősen támogató USA ma a Közel-Keleten végrehajtott háborús és nem háborús műveletekkel a terrorizmus ellen küzd sokakban jogosan keltve ambivalens érzéseket. Az USA az iszlám szemében a „Nagy Sátán”, többek között azért, mert szövetségese Izraelnek, a fő ellenségnek⁽¹⁶⁾.  Európa sem kerülheti el sorsát a világ iszlamizálódásának szent folyamatában, és azért is rettegve féljen, mert iraki műveletekben való aktív részvételével megakadályozza az iszlamista Irak létrejöttét.

Mégis miként fogadható el a cél érdekében alkalmazott gyilkolás, amikor a Korán tiltja mások életének kioltását, és hogyan válik elfogadhatóvá az, hogy a merényletek során a végrehajtó életét veszti saját akaratából, amikor a Korán szerint az öngyilkosság is tilos⁽¹⁷⁾? Csakhogy a Korán szerint a szent cél érdekében elkövetett gyilkos akciók során meghalt ártatlan áldozatok a mennybe jutnak és nem szenvednek. Máris feloldható a lelki konfliktus. Az öngyilkosság is zöld utat kap, ha az iszlám védelmében követik el azt⁽¹⁸⁾. Ezzel eljutottunk az öngyilkos terrorista egyéni „fejlődésének” kérdésköréhez.

Minden bizonnyal senki sem születik alapvetően öngyilkos merénylőnek, de az adott szituációkra adott válaszai mindig egyénre jellemzőek lesznek. Azonos kultúrkörben, társadalmi közegben nevelődő ember általánosságban hasonló alapvető nézeteket vall. A környezet komoly hatással van az egyén cselekedeteire. Gondoljunk csak bele, micsoda különbség van egy huszonéves indiai jóga tanítvány, egy nyugat-európai fiatal és egy pakisztáni terrorista kiképző táborban nevelkedő fiatalember között. A jógi a belülről felmerülő kérdésekre a testi-lelki egyensúly elérésével, azok teljes átélésével igyekszik megtalálni a válaszokat, önmagában, mint az egész világot magába foglaló lényen belül törekszik a megvilágosodásra. A nyugat európai a ki-ha-én-nem maszkját magára öltve, a külvilág véleményétől vezérelve, azoknak megfelelni akarva cselekszik, saját külsőségeivel és a külvilággal van alapvetően elfoglalva. A terrorista tanuló pedig mély meggyőződésből, önmagát hitének teljesen alárendelve, belülről fakadóan készül cselekedetére, hogy felhívja magára, és az általa képviselt eszmére a külvilág figyelmét. Nem véletlen, hogy az iszlám vallás követői közül kerül ki a legtöbb öngyilkos terrorista. Az iszlám szerint a halál nem az élet szomorú vége, hanem az élet beteljesedése, az igazság magasztos pillanata. A merénylő családja, főként szülője és a vallási közösség ünnepként éli meg a merénylő halálát, büszkeség tölt el mindenkit, hiszen rokonuk, barátjuk a magasztos cél érdekében megtette a lehető legnagyobb dolgot, amire képes : feláldozta önmagát. Az erkölcsi dicsőségen túl anyagi támogatásban is részesülhet a család. A Palesztín Fennhatóság (PH) például havi illetményt juttat el a merénylők hozzátartozóinak (a PH költségvetésének nagy részét az USA és európai országok biztosítják!) ⁽¹⁹⁾.

Nemcsak akként ítéltetnek, hogy miként éltek, hanem főként a szerint, ahogy, amiért halnak. Földi életükben a mennyei életre készülnek, ahol véget érnek földi szenvedéseik, sőt gondtalan, boldog életet élnek. Ez alátámaszthatja azon nézeteket, melyek szerint az öngyilkos merénylők a szegény, sanyarú sorú családok köréből kerülnek ki, iskolázatlan emberek, akik sorsuk jobbra fordulását remélik. Ez az álláspont változni látszik, hiszen az utóbbi időben újfajta struktúrájú, jól szervezett akciók kerültek előtérbe, amelyeknek végre hajtói közül sokan európai vagy észak-amerikai iskolákban tanultak vagy ott éltek. Egy másik érdekes megközelítés, hogy ugyan az iszlám elítéli a házasságon kívüli szexualitást, mégis korlátlan szexuális élményt vizionál a mennyben gyönyörű szűzek (hurik) által. A muszlim férfiakban életükben felgyülemlő, kiéletlen szexualitás is fontos alapja lehet tetteiknek⁽²⁰⁾.

Az iszlám tanítása szerint, ha az ember Allah ügyéért, nevében cselekszik, a másokért vállalt önkéntes halálával túllépve egyéni önmagán, a közösségért meghozott végső áldozattal tettét rendkívüli eseménnyé emeli, hőssé, különleges emberré, mártírrá válik. Ez a mártíromság viszont merőben más, mint a hitüket és vallási meggyőződésüket vállaló, azért életüket is áldozni kész vértanúk áldozatainál, hiszen fontos motiváció az ellenség minden áron való, minél nagyobb mértékű pusztítása. Az öngyilkos terroristák öngyilkos gyilkosok. A rövid távú végeredmény: halál, gyilkolás. Nagyban különbözik ez a környezetünkből jól ismert, elkeseredettségen, kilátástalanságon, gyakran pszichiátriai betegségen alapuló, öncélú tettől. Egyrészt családi, ismerősi körben szomorúságot, bánatot szül, de ennél sokkal fontosabb, hogy nem jár mások halálával.

A mai öngyilkos merénylő ideológiai alapon, egész lényét átitató, vallási meggyőződésből, Allah nevében hajtja végre tettét, vívja meg saját harcát a kiszemelt ellenséggel szemben. Az összetartozást, a hit erejét tapasztalja meg csoportos felkészülése során, erőt merít az eggyé tartozásból. Saját élete a halál után várható megnyugvás és gondtalan élet, a feloldozás és a mártíromság érzésének reményében feláldozhatóvá válik. Célja politikai jellegű, melynek eszköze az öngyilkos merénylet. Ennek során nemcsak felhívja magára és ideológiájára a figyelmet, félelmet és bizonytalanságot keltve ellenfelét destabilizálja, hanem tettének azonnali hatásaként a lehető legnagyobb pusztítást végez: tudatosan gyilkol.

Budapest, 2007. július

Irodalomjegyzék:

1. Fogas, K. : Több terror, kevesebb áldozat 2005-ben www.fn.hu/kulfold/0512/tobb_terror_kevesebb_aldozat_2005_113735.php
2. Pokolgépes merénylet Kabulban www.fn.hu/kulfold/0706/pokolgepes_merenylet_kabulban_165538.php
3. Öngyilkos merénylet Kelet-Afganisztánban www.fn.hu/kulfold/0705/ongyilkos_merenylet_kelet_afganisztanban_163238.php
4. Pokolgép robbant Nairobiban www.fn.hu/kulfold/0706/pokolgep_robbant_nairobiban_164878.php
5. Több pokolgép robbant Algírban www.fn.hu/kulfold/0704/tobb_pokolgep_robbant_algirban_160168.php
6. Egy razzia során felrobbantotta magát egy terrorista www.fn.hu/kulfold/0704/egy_razzia_soran_felrobbantotta_magat_160028.php
7. Politikai gyűlésen robbantott a pakisztáni öngyilkos merénylőwww.fn.hu/kulfold/0704/politikai_gyulesen_robbantott_pakisztani_161603.php
8. Véres merényletek Irakban www.fn.hu/kulfold/0706/veres_merenyletek_irakban_164759.php
9. Öngyilkos merénylet egy iraki rendőrőrsön www.fn.hu/kulfold/0704/ongyilkos_merenylet_egy_iraki_rendororson_161323.php
10. Merényletsorozatok Irakban www.fn.hu/kulfold/0704/merenyletsorozatok_irakban_161086.php
11. Ismét halálos merényletek Bagdadban www.fn.hu/kulfold/0704/ismet_halalos_merenyletek_bagdadban_161040.php
12. Újabb öngyilkos merénylet Bagdadban www.fn.hu/kulfold/0704/ujabb_ongyilkos_merenylet_bagdadban_160220.php
13. Női merénylő robbantott Irakban www.fn.hu/kulfold/0704/noi_merenylo_robbantott_irakban_160065.php
14. Bolgár, J., Szternák, N., Szernák Gy. : A terrorizmussal kapcsolatos kutatás legújabb eredményei, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, ZMNE, Budapest, 2006.X./3., 7-51.o.
15. Kik voltak az első öngyilkos terroristák? www.logout.hu/vfo/1843/kik_voltak_elso_ongyilkos_terroristak.html
16. Keltsetek félelmet!– parancsolja Mohamed www.ujexodus.hu/index.php?cikk=604
17. A szent háború etikettje www.metazin.hu/node/937
18. A Pentagon szerint az öngyilkos merénylők a Korán követői www.index.hu/politika/kulfold/pentm0928/
19. Az öngyilkos merénylők családja havidíjat kap Abbas jóvoltából www.cikkek.soti.ca/pa-stipend-to-suicide-bomber-families.html
20. A mártírság szirén éneke www.cikkek.soti.ca/hot-for-martyrdom.html

2007. Július