A vákuum-asszisztált sebkezelés alapelvei
A vákuum-asszisztált sebkezelés alapelvei
Fekete András o. százados
Servicio de COT, Hospital Torrevieja, Spanyolország
2007 december
Bevezetés
A vákuum-asszisztált sebzárás (Vacuum-Assisted Closure – V.A.C.) (1.ábra) vagy más néven Topical Negative Pressure Wound Therapy (TNP) egy nem-invazív, dinamikus, korszerű, a 1990-es években kifejlesztett, relatíve csekély ellenjavallattal rendelkező, költséghatékony(10), a betegek által jól tolerálható, egyszerűen kezelhető, nem gyógyszeres, a sebgyógyulást fizikailag elősegítő módszer(13), melynek alkalmazásakor a szövődmények kialakulásának esélye rendkívül alacsony(9). Jótékony hatását a sebek gyógyulására a terápiás rendszer által a sebet befedő habkötszerben létrehozott negatív (légköri nyomás alatti, szubatmoszférikus) nyomás révén fejti ki, melyet számos állatkísérlet(1,2,3,4,5) és klinikai eredmény(6,7,8) bizonyít. A módszer a modern technikának és variabilitásnak köszönhetően széles körben alkalmazható : krónikus, szubakut és akut/traumás sebek esetében steril és szeptikus környezetben, kórházi körülmények között vagy járóbeteg ellátás keretében, békeidőben és a hadisebészetben(11,12) is, felnőttek és gyerekek(23,24) kezelésére egyaránt.
1. ábra
Javallatok
-
Krónikus sebek -felfekvéses fekélyek (decubitus)(8,17)
-éreredetű fekélyek (ulcus, diabetes)(8,17,18)
-
Szubakut sebek -műtéti sebszétnyílás (dehiscencia)(19,21,23)
-abdominal compartment syndrome(20)
-
Akut sebek -mechanikus sebek(14,15,16)
-égési sebek(18)
-
Lebenyek, graftok védelme(22)
-
Bélrendszeri sipolyok(21)
Ellenjavallatok
1. Közvetlen ráhelyezése fedetlen vérerekre, belső szervekre
2. Rosszindulatú elváltozás a sebben
3. Szövetelhalás, hegesedés
4. Kezeletlen osteomyelitis
5. Nem bélrendszeri vagy feltáratlan sipolyok
Hatásmechanizmus, klinikai előnyök (2.ábra)
1. Csökkenti a seb nagyságát a sebszélek egymáshoz közelítése révén a bőr viszkoelasztikus tulajdonságait kihasználva : ’fordított szöveti tágulás’(6,25).
2. Elősegíti a sebgyógyulást akadályozó felesleges váladék és a bakteriális flóra eltávolítását(1,2).
3. Zárt, nedves környezetet biztosít a sebek gyógyulásához, ezzel elősegíti a granulációt, valamint csökkenti a további bakteriális kontamináció veszélyét és a dehidráció következtében kialakuló sejtelhalást(26).
4. Gyorsítja a granulációt a lokálisan alkalmazott, szabályozott negatív nyomás okozta egyenletes sebösszehúzás és a mechanikai nyújtás által létrejövő sejtosztódás fokozódása réven(1,4,6,7).
5. Elősegíti az instersticiális folyadék elvezetését, amely javítja a vérkeringést(1)
2. ábra
A terápiás rendszer felépítése, működési elve
A V.A.C. rendszer alapja a már említett, szabályozott szubatmoszférikus nyomás, amelyet egy terápiás egység (kompresszor) biztosít (3.ábra). Az eszköz többféle kivitelben létezik az adott seb viszonyaihoz és a beteghez alkalmazkodva. Az alaprendszer továbbfejlesztett változata lehetővé teszi, hogy folyamatosan ellenőrzött, állandó nyomást biztosítsunk a sebet és a kompresszort összekötő csővezetékben elhelyezett nyomásérzékelő révén (4.ábra). Az eltávolított váladék egy tartályban gyűlik össze, amely így további makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatokat tesz lehetővé. A rendszer kisebb méretben és portábilis változatban is létezik. Szeptikus sebek esetén szívó-öblítő rendszerrel rendelkező eszköz használható.
3. ábra 4. ábra
A rendszer alapértelmezett beállítása 125 Hgmm folyamatos üzemmódban, mint a legideálisabb nyomásérték(2), amely az igényeknek megfelelően 25 Hgmm-enként változtatható, és szakaszos üzemmódra változtatható (I.Táblázat). Állatkísérletek tapasztalatai alapján a szakaszos terápia hatékonyabb a granulációs szövet kialakulását figyelembe véve(9) (5 perc vákuum és 2 percig kikapcsolva), mint a folyamatos üzemmód. Általában az első 48 órában folyamatos kezelés, majd szakaszos terápia javasolt. Az első 48 óra után is fenntartott folyamatos kezelés alkalmazandó nagy mennyiségű váladék ürülésekor, graftok és lebenyek kezelésénél, instabil struktúráknál (hasfali és sternális sebek), ha a légmentes zárás nehézségekbe ütközik vagy a beteg számára jelentős kényelmetlenségekkel jár a szakaszos terápia (I.Táblázat).
A rendszer lehetővé teszi, hogy változtassuk a terápia megkezdésétől a cél vákuum eléréséig eltelt időt (intenzitás) az aktuális viszonyoknak megfelelően. Általánosságban elmondható, hogy az első kezelés során ajánlott alacsony intenzitást alkalmazni a beteg komfortérzetének érdekében, mert így a negatív nyomás és a következményes kompresszió a sebben lassabban alakul ki.
I.Táblázat
seb típusa
|
terápiás beállítás
|
cél vákuum (Hgmm)
|
kötéscsere
|
PU hab
|
PVA hab
|
krónikus
|
decubitus
|
48 óra folyamatos
utána szakaszos
|
125
|
125-175
|
48 óránként
|
ulcus
|
48 óra folyamatos
utána szakaszos
|
50-125
|
125-175
|
48 óránként
|
diabetes
|
48 óra folyamatos
utána szakaszos
|
50-125
|
125-175
|
48 óránként
|
szubakut
|
dehiscencia
|
48 óra folyamatos
utána szakaszos
|
125
|
125-175
|
48 óránként
|
has
|
végig folyamtos
|
125
|
150
|
48 óránként
|
mellkas
|
végig folyamtos
|
125
|
125-175
|
48 óránként
|
akut / traumás
|
48 óra folyamatos
utána szakaszos
|
125
|
125-175
|
48 óránként
|
szeptikus
|
végig folyamtos
|
125
|
150
|
12-24 óránként
|
lebenyek
|
végig folyamatos
|
125-150
|
125-175
|
72 órával műtét után eltávolítás
|
hálós graftok
|
végig folyamtos
|
25-125
|
125
|
4-5 nap után a kötés eltávolítása
|
A sebviszonyoknak megfelelően különböző habkötszereket alkalmazhatunk. A leggyakrabban választott a fekete, amely poliuretán (PU) (5.ábra) alapanyagból készül, nyitott pórushálózatú, hidrofób kötszer. Nagymértékben elősegíti a granulációs szövet képződését, és nagy mennyiségű váladék elvezetési kapacitással rendelkezik. A másik speciális habkötszer fehér, polivinil-alkohol (PVA) (5.ábra) alapanyagból készül, mikropórusos, hidrofil, steril vízzel előnedvesített, így tapadásmentes, megakadályozza a szövet benövését a kötszerbe, nem ragad bele a sebbe. A kialakuló granulációs szövet mennyiségének „szabályozására” alkalmas (pl. felszínes sebek). Ezen kívül nagy szakítószilárdsága miatt könnyebben kezelhető csatornák és szűkebb területek kezelésénél. Alkalmazásakor minimum 125 Hgmm-es nyomás és magasabb intenzitásérték javasolt. A kiválasztott szivacsot megfelelő nagyságúra vágva az előzőleg alaposan megtisztított, a devitalizált szövetektől mentes sebbe helyezzük (6/1.ábra), majd a légmentes terület kialakítása érdekében öntapadó fóliával fedjük (6/2.ábra). A szivacs lehetőleg ne érjen a seb szélein túl valamint a seb környezetében a bőr legyen megfelelően száraz, hogy a későbbi maceráció veszélyét csökkentsük. A seb körüli bőrterület védelme érdekében a PU szivacs és a fólia közé hidrokolloid filmkötszert helyezhetünk. Az alapkötszereken kívül egyes nehezebben kezelhető testtájakon speciális kötszereket alkalmazhatunk (kéz, láb, has,...).
5. ábra 6. ábra
A csővezetéket többféleképpen csatlakoztathatjuk a habkötszerhez. Az alaprendszer esetében a csövet közvetlenül a szivacs belsejébe kell helyezni egy előzőleg elkészített csatornába. A továbbfejlesztett rendszerek estében speciális párnát alkalmazhatunk (6/3.ábra), amely nemcsak jelentősen leegyszerűsíti, megkönnyíti a kötés felhelyezést és cseréjét, hanem az állandó nyomás fenntartása is jóval biztonságosabb általa.
A felhelyezett kötések eltávolítása indikáció függő. Általában 48 óránként javasolt a kötés cseréje. Fertőzés esetén akár 12-24 óránként is cserélhetjük a kötéseket, bőrátültetést követően a 3-5. posztoperatív napon ajánlott a kötés eltávolítása a graft típusától függően (I.Táblázat).
Összefoglalás
A V.A.C. terápia alkalmazásával jelentősen felgyorsítható a sebgyógyulás, csökkenthető a szövődmények kialakulásának esélye, a beteg és az ellátó személyzet számára könnyebbé, komfortosabbá tehető az ellátás, jelentősen rövidíthető a beteg kezelésének időtartama. Egyes esetekben pedig a hagyományos sebellátási módszerekkel nem kezelhető betegségek sikeresen gyógyíthatóak a V.A.C. rendszerrel.
Irodalomjegyzék
1. Morykwas MJ et al.: Vacuum-Assisted Closure: A New Method for Wound Control and Treatment: Animal Studies and Basic Foudation, Ann Plast Surg, 38(6): 553-62, June 1997
2. Morykwas MJ et al.: effects of varying Levels of Subatmospheric Pressure ont he Rate of Granulation Tissue Formation in experimental Wounds in Swine, Ann Plast Surg, 47(5): 547-51, Nov 2005
3. Miller Q et al.: effects of subatmospheric pressure ont he acute healing wound, Curr Surg, 61(2), p.205-8, Mar-Apr 2004
4. Fabian TS et al.: The avaluation of subatmospheric pressure and hyperbaric oxygen in ischemic full-thickness wound healing, Am Surg, 66(12): 1136-43, Dec 2000
5. Ben-Amotz R et al.: The use of vacuum-assisted closure therapy for the treatment of distal extremity wound in 15 dogs, Vet Surg, 36(7): 684-90, Oct 2007
6. Mouës CM et al: Comparing conventional gauze therapy to vacuum-assisted closure wound therapy: prospective randomized trial, J Plast Reconstr Aesthet Surg, 60(6): 672-81, 2007
7. Mouës CM et al: Bacterial load in relation to vaccum-assisted closure wound therapy: a prospective randominazed trial, Wound Repair Regen, 12(1): 11-7, 2004.
8. Argenta LC and Morykwas MJ: Vacuum-Assisted Closure: A New Method for Wound Control and Treatment: Clinical Experience, Ann Plast Surg, 38(6): 563-76, June 1997
9. Venturi ML et al.: Mechanism and clinical applications of the vacuum-assisted closure (VAC) Device: a review, Am J Clin Dermatol, 6(3): 185-94, 2005
10. Mouës CM et al: An economic evaluation of th use of TNP on full-thikness wound, J Wound Care, 14(5): 224-7, May 2005
11. Ingari JV and Powel E: Civilian and detainee ortopaedic surgical care at an Air Force theater hospital, Tech Hand Up Extrem Surg, 11(2):130-4, June 2007
12. Leininger BE et al.: Experience with wound VAC and delayed primery closure of contaminated soft tissue injuries in Iraq, J Trauma, 63(1): 248-9, Jul 2007
13. Banwell PE and Téot L: Topical negative pressure (TNP): the evalution of a novel wound therapy, J Wound Care, 1281): 22-8, 2003
14. Brandi C et al.: Treatment with vaccum-assisted closure and cryopreserved homologous de-epidermalised dermos of complex traumas to tho lower limbs with loss of sustance, and bones and tendons exposure, J Plast Reconstr Aesthet Surg, 2007 Nov 9 (Epub ahead of print)
15. Herscovici DJr: Vacuum-assisted wound closure (VAC therapy) for the management of patients with high-energy soft tissue injuries, J Orthop Trauma, 17(10): 683-8, Nov-Dec 2003
16. Attar KH, Imran D, Iyer S : Vacuum-assisted closure (VAC) therapy in the management of digital pulp defects, Acta Chir Plast, 49(3):75-6, 2007
17. Sibbald RG : A consensus report on the use of vacuum-assisted closure in chronic, difficult-to-heal wounds, Ostomy Wound Manage, 49(11):52-66, Nov 2003
18. Andros G et al.: Consensus statement on negative pressure wound therapy ( V.A.C. therapy) for the management of diabetic foot wounds, ostomy Wound Manage, Suppl:1-32, 2006
19. Almodóvar LF et al.: Vacuum-assisted therapy with a handcrafted system for the treatment of wound infection after median sternotomy, Interact Cardiovasc Thorac Surg, 4(5): 412-4, Oct 2005
20. Perez D et al.: Postoperative evaluation of vacuum-assisted closure in abdominal compartment syndrome and sever abdominal sepsis, J Am Coll Surg, 205(4): 586-92, Oct 2007
21. Dionigi G et al.: Treatment of high output eterno-cutaneous fistulae associated with large abdominal wall defects: Single center experience, Inj J Surg, 2007 Aug 2 (Epub ahead of print)
22. Hanasono MM and Skoracki RJ: Securing skin grafts to microvascular free fleps using the vacuum-assisted closure (VAC) device, Ann Plast Surg, 58(5): 573-6, May 2007
23. van Rhee MA, de Klerk LW and Verhaar JA: Vaccum-assisted wound closure of deep infections after instrumented spinal fusion in six children with neuromuscular scoliosis, Spina J, 7(5): 596-600, Sep-Oct 2007
24. Caniano DA, Ruth B and Teich S: Wound management with vacuum-assisted closure: experience in 51 pediatric patients, J Pediatric Surg, 40(1): 128-32, Jan 2005
25. Banwell PE and Musgrave M: Topical negative pressure therapy: mechanism and indications, Int Wound J, 1(2): 95, 2004
26. Charles KF et al.: Overview of wound healinag in a moist environment, Am J Surg, 167(1A): 2S-6S, Jan 1994
|