A katona-egészségügyi biztosítás alapelvei

A katona-egészségügyi biztosítás alapelvei

Fekete András o. százados

Servicio de COT, Hospital Torrevieja, Spanyolország

2008. január

  

Bevezetés

            Az elmúlt évtizedekben végbement és manapság is tartó folyamatos és gyors változások világszerte és közvetlen környezetünkben sokszori újragondolásra készteti az embert legyen az jelesül akár a logisztika témaköre, azon belül pedig az egészségügyi támogatás kérdése.

A logisztikáról általánosságban elmondhatjuk, hogy az anyagok, információk, energiák, személyek áramlásának létrehozásával, irányításával és végrehajtásával összefüggő tevékenységekkel foglalkozó integrált, interdiszciplinális tudomány, amely tevékenységét a gyakorlatban az alábbi alapelvek szerint (5M/7M-szabály) hajtja végre:

- a megfelelő anyag, eszköz, személy                                                                       

- a megfelelő helyről megfelelő helyre                                                                              

- a megfelelő időben                                                                                                            

- a megfelelő mennyiségben                                                                                               

- a megfelelő minőségben                                                                                                   

- a megfelelő módon és eszközzel                                                                                            

- a megfelelő költségek mellett.

Ha a fent említett elveket katonai nyelve fordítjuk és figyelembe vesszük az elmúlt évek egyik legalapvetőbb változását Magyarországon, miszerint NATO-tagságunk révén a szövetségi erők tagjává váltunk, akkor eljutunk a NATO katonai logisztika fogalmához : a haderő mozgatásának és fenntartásának tervezésével és végrehajtásával foglakozó tudomány. A katonai logisztikai támogatás a harckiszolgáló támogatás részét képezi az adminisztrációs támogatással együtt, amely az alábbi katonai tevékenységi területeket foglalja magába:

1.      az anyagok és eszközök beszerzése, tervezése, fejlesztése, raktározása, szállítása, elosztása, üzemeletetése, javítása, kiürítése és kiosztása

2.      személyszállítás

3.      létesítmények építése és beszerzése, fenn- és karbantartása, üzemeltetése

4.      szolgáltatások beszerzése és nyújtása

5.      orvosi-egészségügyi szolgáltatás biztosítása

 

A változó környezet hatása a katona-egészségügyi biztosításra

            A haderő terén jelentős változások történtek a közelmúltban, hiszen a Hideg Háború időszakának végeztével, amely időszakban a nagyszámú harci sérült ellátására való felkészülés jelentette a fő irányvonalat, addig manapság a NATO a többnemzetiségű, válságreagáló műveletekre és a békeidőszak biztonságának fenntartására helyezi a hangsúlyt. A sorkatonaság és a tartalékos állomány megszűnésével a kisebb számú, szakképzett, professzionális, nagyobb harci potenciállal rendelkező katonai erő vette át a szerepet, amelynek szolgálatképtelensége nagyobb képességvesztést jelent. Manapság az aszimmetrikus konfliktusok, a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek jelenléte képezi a fenyegetettség forrását.

A társadalmi elvárások folyamatos növekedésével is számolni kell, ami a katonai kockázatok minimalizálásában, az egyének egészséghez való jogának megfogalmazásában, az igen magas színvonalú gyógykezelési igényében fogalmazódik meg. A munkaadók, mint a hadsereg is egyre növekvő jogi felelősséggel tartoznak alkalmazottaik egészségvédelme szempontjából, amely a hadműveleti időszakokra is vonatkozik. A politika és a média folyamatos figyelme kíséri a missziós műveleteket, amelyek során az esetleges sérülések, netán haláleset bekövetkeztekor nehezen fogadják el a katonai pálya veszélyességét, tehát a haderő megfelelő egészségi állapota magas prioritást élvez.

Az orvostudomány változása, fejlődése az egyre kisebb területekre korlátozódó szakosodás irányába mutat. Fontos tényezővé vált a preventív medicina, az egészségügyi felderítés, a járványügyi tevékenység. Mindezek a folyamatok a katona-egészségügyben is éreztetik hatásukat, az ún. képesség-orientált megközelítés került előtérbe.

Általános és egészségügyi hadműveleti irányelvek

-haladó szintű trauma ellátás (Advanced Trauma Care) : a sérülést követő 1 órán belül elérhető

-élet-, végtag- és funkciómentő sebészet (Damage Control Surgery) : 1-2 órán belül elérhető

-elsődleges sebészet (Primary Surgery) : 4 órán belül elérhető

-a kiürítési lánc teljes hosszában és időtartamában megfelelő szintű, progresszív egészségügyi ellátás

-a műveleti tervezéssel együttműködve, a szükséges erőforrások beszerzése és elhelyezése

-az egészség megőrzése érdekében tett tevékenységek (prevenció, járványügy, nem harci eredetű sérülések,…) összessége a műveletek előtt, alatt és azt követően egyaránt

 

Az egészségügyi ellátás során mindvégig a jogi szabályozásoknak, humanitárius egyezményeknek (Genf, Hága) megfelelően kell eljárni, amelyek szerint az egészségügyi állománynak különleges jogokkal rendelkezve a sérültek és betegek érdekében a klinikai állapot és a rendelkezésre álló egészségügyi erőforrások alapján, az adatvédelmi szabályokat betartva, a beteg vallási és kulturális szokásait figyelembe véve mindig a lehető legjobb szintű ellátásra kell törekednie. Mindez a bevált gyakorlat alapján (tényeken alapuló orvoslás) kell törtéjen : gyógykezelési (treatment policy), betegállományban tartási (holding policy), kiürítési (evacuation policy) irányelvek szerint. Alapvető tétel, hogy sürgősségi ellátás nem tagadható meg.

Az egészségügyi biztosítás felépítése

-közvetlen parancsnoki alárendeltségben a gyógyító-kiürítő tevékenységért és az egészségügyi információ áramlásért felelős, a műveleti törzsekbe integrálódva, aktív és folyamatos részvétellel a műveleti tervezésben és felderítésben

ˇ         Role-1  (elsődleges ellátó szint)

                             - osztályozás

                                    - szakosított elsősegély

                                   - újraélesztés

                                   - állapot stabilizálás

                                   - kiürítés

ˇ         Role-2  (köztes, közepes ellátási szint)

                                   - magasabb szintű újraélesztés és sokk ellátás (intenzív részleg)

                                   - élet-, végtag- és funkciómentő sebészet

                                   - korlátozott fektető kapacitás, majd kiürítés

                                   - fogászat, gyógyszertár, laboratórium

                                   - pszichológiai, pszichiátriai ellátás

ˇ         Role-3  (telepített korházi képesség)

                                    - szakosított szakorvosi ellátás a hadszíntéren belül

                                   - elsődleges sebészet és diagnosztika

                                   - hadszíntéren belüli betegállományban tartás (kiürítési irányelv)

ˇ         Role-4  (hadszíntéren kívüli, nem telepíthető, gyakran civil eü. rendszer)

                                   - teljes spektrumú végleges szakosított sebészi és egészségügyi ellátás

                                   - helyreállító sebészet

                                   - rehabilitáció

ˇ         tömeges sérültellátásról akkor beszélünk, amikor a sérültek/betegek száma és       fajtája meghaladja a helyszínen rendelkezésre álló és elérhető      egészségügyi kapacitást, képességet. Ilyen esetekben az alapvető,         minimális ellátásra, a lehető leghamarabbi stabilizálásra és kiürítésre          kell törekedni.

            A kiürítés során a minél hamarabb és minél szakszerűbb egészségügyi ellátási helyre való eljuttatás elve kell, hogy érvényesüljön. A betegek és sérültek szállítása a megfelelően képzett egészségügyi személyzet felügyelete mellett szárazföldi, légi és tengeri szállítással történhet a hadszíntéren belül és kívül egyaránt a nap 24 órájában, folyamatosan. Mindez magas kockázatú tevékenységet jelent hadműveleti területen, amelyet az időjárási és útviszonyok tovább nehezíthetnek. Átfogó katonai tevékenységek során a fent említett ellátási szintek mind rendelkezésre állnak, amelyek kiürítési láncot alkotnak. Mindig a magasabb szintre való eljuttatás a cél, az adott körülményekhez alkalmazkodva esetenként egy-egy szint kihagyásával.

            Az egészségügyi logisztika rendszerének az általános logisztikai elveinek, a nemzeti és nemzetközi szabályoknak megfelelően kell működnie. Az egészségügyi anyagok sajátságos tulajdonságaiknál fogva egyedi logisztikai tevékenységet igényelnek. A Genfi Egyezmény értelmében védett státuszt élveznek, speciális szállítási és tárolási követelményeket igényelnek, felhasználóságuk időben behatárolt. A harcanyagoktól elkülönítve szállítandók és tárolandók. Mivel az egészség fenntartásához szükségesek nagy jelentőséggel bírnak, prioritást élveznek, gyors és szakszerű utánpótlásuk elengedhetetlen. Különösen a vérkészítmények és egészségügyi gázok igényelnek figyelmet fontosságuk és a speciális szállítási és tárolási követelmények miatt.

 

Összefoglalás

Az egészségügyi támogatásnak mindenkor hatékonyan kell ellátni feladatát, amely magában foglalja a megelőzést, a gyors ellátást és kiürítést, a rehabilitációt és a minél hamarabbi szolgálatba való visszahelyezést, hiszen az egészség alapvető hadműveleti tényező. Mindezt az etikai és jogi követelményeknek valamint a nemzetközi egyezményeknek megfelelően, az ellátási szabványokat betartva kell végrehajtani. Az katona-egészségügyi biztosítás szakszerű, az igényeket professzionálisan kielégítő végrehajtása csakis a támogatási rendszerekbe integrálódva, azokkal együttműködve, a logisztika általános elveinek és a NATO alapelveknek megfelelően, egységes szemlélet kialakításával, az adott helyzethez való rugalmas alkalmazkodással és a civil szférával való szoros együttműködéssel érhető el.